2013. február 15.

BBT/2404/2012. a BioMagnet Plusz Kft. (9028 Győr, József Attila u. 10.) vállalkozással szemben indult ügyben

BBT/2404/2012

 

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a BioMagnet Plusz Kft. (9028 Győr, József Attila u. 10.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a fogyasztó X Banknál vezetett

X. számú bankszámlájára átutalással vagy más egyéb módon fizessen meg fogyasztó részére 5.000 Ft-ot.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

INDOKOLÁS

 

Fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy augusztus 28-án termékbemutatón vett részt, ahol megrendelt egy porszívót és egy edénykészletet. Aláírta az adásvételi szerződést és kifizetett 5.000 Ft-ot foglaló címén. Az áru leszállítását vállalkozás 08.29-re vagy 08.30-ra ígérte, előzetes telefonos jelzéssel. De nem hívták és a szállítás sem történt meg. Érezte, hogy nem stimmel a dolog, ezért levélben kérte a stornót és a pénze visszautalását. Válaszként vállalkozás közölte, hogy a stornót elfogadják, de pénzt nem adnak vissza. Kérte az 5.000 Ft visszautalását a bankszámlájára.

 

Beadványához csatolta a 2012.08.28-án kelt készpénzfizetési számlát és bevételi pénztárbizonylatot, 2012.08.28-án kelt adásvételi szerződést, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal végzését és vállalkozás 2012.09.07-én kelt levelét.

 

A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. 

 

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2012. november 6. napjának 9.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

 

Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

Vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem terjesztett elő.

 

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. Vállalkozás képviseletében nem jelent meg senki. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2012.10.16-án átvette.

 

Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Kérdésre előadta, hogy 2012.08.30-án adta fel a vállalkozás részére megküldött levelet, amiben kérte a stornót. Ez a levél most nincs nála, de vállalkozás erre válaszul küldte neki a 09.07-én kelt levelet. Kérte az 5.000 Ft átutalását vagy egyéb módon történő visszafizetését.

 

Fogyasztó kérelme alapos.

 

Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy fogyasztó 2012.08.28-án adásvételi szerződést kötött vállalkozással egy edénykészletre és egy porszívóra 200.000 Ft vételárért. A vételárból fogyasztó a szerződés megkötésekor 5.000 Ft-ot foglaló címén megfizetett. A termékeket vállalkozás nem szállította ki, tehát azokat fogyasztó nem vette át. Pontosan meg nem határozható időben, de legkésőbb 2012.09.07-én (ekkor kelt ugyanis vállalkozás válaszlevele) fogyasztó elállt a szerződéstől.

 

Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint: E rendelet hatálya azokra a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy (a továbbiakban együtt: vállalkozás) és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen

a)a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy

b)a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával.

 

A (3) bekezdés szerint: A rendelet hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak.

 

Vagyis megállapítható, hogy jelen jogügyletre a fenti rendelet hatálya kiterjed. Annál is inkább, mert az adásvételi szerződés hátoldalán lévő, külön is aláírással ellátott – és így a szerződés részét képező –, általános szerződési feltételekként értékelhető nyomtatott szövegű rész maga hivatkozik a rendeletre.

 

A rendelet 4.§-a szerint:

(1) A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.

(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát

a)termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig,

b)szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig

gyakorolhatja.

(3) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.

A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy fogyasztó határidőben elállt a szerződéstől. Egyrészt, mert a terméket még kézhez sem vette, de egyébként is, az elállási nyilatkozatát legkésőbb 2012.09.07-én, azaz még a szerződés megkötésétől számítva is nyolc munkanapon belül postára adta, hiszen vállalkozás erre küldött válaszlevele ekkor kelt, tehát fogyasztó levelét ekkor már meg kellett kapniuk.

 

Fogyasztó tehát az elállását tartalmazó írásbeli nyilatkozatát határidőben postára adta, így a szerződéstől való elállását határidőben érvényesítette.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 320.§ (1) bekezdése szerint: Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

 

A Ptk. 319.§ (3) bekezdése szerint: A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

 

Az elállás megfelelő közlését maga vállalkozás sem vitatta, csupán a foglalóként átvett 5.000 Ft visszafizetését tagadta meg a Ptk. 243.§-ára hivatkozással.

 

A Ptk. 243.§-a szerint:

(1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.

(2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

 

Ezen §-ból tehát nem következtethető ki, hogy vállalkozás álláspontja szerint miért is nem jár vissza a foglaló fogyasztó részére.

 

A Ptk.244.§-a szerint: ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

 

A 245.§ (1) bekezdése szerint: a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

 

Vállalkozás álláspontjának tehát inkább ezen szabályozás lehet az indoka.

 

Azaz az adásvételi szerződések biztosítékaként a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. Ha a felek a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Amennyiben az egyik félnek felróhatóan nem jön létre a szerződés, a fogyasztó a neki felróható magatartás esetében az adott foglalót elveszti, vállalkozásnak felróható magatartás esetében a vállalkozás a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni.

 

Eljáró tanács határozott álláspontja szerint azonban abban az esetben, ha a fogyasztó a nyolc munkanapon belüli, indokolás nélküli elállási jogát gyakorolja, vele szemben a felróhatóság kérdése fel sem merülhet, hiszen ekkor az elállási jog jogszabályon alapul, amelytől a fogyasztó hátrányára jogszerűen nem lehet eltérni. Amennyiben a fogyasztó él az indokolás nélküli elállási jogával, szerződésszegésről nem beszélhetünk, azaz ilyen esetben a vállalkozás köteles részére a foglaló teljes összegét visszafizetni.


Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

 

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

 

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése szerint 2012.10.15-én kiküldött és vállalkozás által 10.16-án átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.  

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B.§-a szerint:  Abékéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29.§ (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29.§ (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.

 

 

Budapest, 2012. november 6.

 

 

                                                                                           dr. Szatai Tibor

                                                                                        eljáró tanács elnöke

 

 

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár