2012. április 04.

Mi az az árfolyamgát? - mire jó a gyűjtőszámla?

Kihirdetésre került a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló jogszabály módosítása. Ugyan a megyei, illetve fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek hatáskörébe nem tartoznak a pénzügyi, biztosítási jogviták, de egy olyan fontos és kiemelt területről van szó, melynek ismerete hasznos lehet és segítségül szolgálhat adott esetben.

I. Bevezetés, a törvénymódosítás új fogalmi rendszere

2012. március 28-án került kihirdetésre a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVI. törvény. A jogszabály megalkotása révén a Kormány célja az adósságcsapdába került devizahitelesek megsegítése azáltal, hogy a módosításra kerülő törvény rendelkezéseit kiigazítja, többletgaranciákat határoz meg a fogyasztók védelmében és biztosítja a devizahitelek forintosításának lehetőségét, valamint azt, hogy a devizahitelesek újra igénybe vehessék az árfolyamrögzítést.

A törvénymódosítás alapján devizakölcsönnek minősül az a tartozás, amely a természetes személy mint adós vagy adóstárs, illetve lízingbe vevő és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján áll fenn. Ahhoz, hogy e tartozás devizakölcsönként legyen számon tartható, a jogszabály három további feltételt támaszt, amelyeknek egyszerre szükséges érvényesülnie. Az első feltétel alapján a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen kell, hogy legyen. A második feltétel szerint a hiteladósnak törlesztési kötelezettségét forintban szükséges teljesítenie. Végül, de nem utolsósorban a kölcsön fedezete csak a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény szerinti állami készfizető kezesség lehet. Pénzügyi lízingszerződés esetében pedig a tartozás devizakölcsönként való elismeréséhez az szükséges, hogy a lízing tárgya Magyarország területén lévő lakóingatlan legyen.

Módosításra kerül a törvényben a fizetéskönnyítő program fogalma is, e szerint azt a megállapodást kell ilyen programnak tekinteni, amely a devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között jött létre azért, hogy a hiteladóst a hátralevő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi fizetési kötelezettség terhelje.

Új rendelkezések találhatóak az állami kezességvállalásra vonatkozóan is, ennek kapcsán meghatározásra került a mentesített követelésrész is, mint fogalom. Ez alatt azt a kamatjellegű díjat vagy költség jogcímén számítható követelésrészt kell érteni, amely a devizakölcsön aktuális törlesztő-részletének a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti – de legfeljebb a legmagasabb árfolyammal számolt – összegéből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy költség arányával megegyező mértékben kerül ügyleti kamatként vagy bármilyen más kamatjellegű díjként vagy költség jogcímén felszámításra.

A gyűjtőszámlahitel vonatkozásában a jogszabály új fogalmat határoz meg, amely szerint ez alatt olyan kölcsönt kell érteni, amelyet a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozására nyújt a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény a hiteladósnak forintban. Devizakölcsönnek pedig a gyűjtőszámlahitel vonatkozásában az a kölcsön minősül, amelyet a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósítanak.

Mint látható, a törvény kitér a legmagasabb árfolyamra is, épp ezért szintén tisztázza e fogalmat: e szerint svájci frank esetében a 270 HUF/CHF, euró esetében a 340 HUF/EUR, mag japán jennél 3.3 HUF/JPY számít a legmagasabb árfolyamnak.

Hiteladósalatt továbbá azt a természetes személyt kell érteni, aki pénzügyi intézménnyel devizakölcsönre vonatkozóan kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött és tartozása áll fenn e szerződésből kifolyólag.

II. Az árfolyamgát mértéke, állami szerepvállalás

Az új jogszabály értelmében a pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén180 HUF/CHF, euró eseténa250 HUF/EUR, japán jen esetében pedig a 2.5 HUF/JPY árfolyamot köteles alkalmazni. Ennek kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által tett tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó második törlesztési esedékességi nap. Fontos szabály, hogy az említett tartozáselismerő nyilatkozat benyújtása csak úgy érvényes, ha az közjegyzői okiratba foglalva kerül benyújtásra.

A rögzített árfolyam záró időpontjának pedig a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy - ha az korábbi időpontra esik - a devizakölcsön végső lejáratának időpontja minősül. Nem lehet azonban a záró időpont későbbi, mint a 2017. június 30. napját megelőző utolsó törlesztés esedékességi napja. Ha a hiteladós a devizakölcsönből eredő – rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló – tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, úgy záró időpontnak a késedelem 91. napja tekintendő. Végül amennyiben a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja számít a záró időpontnak.

Az állami kezességvállalás kapcsán új rendelkezés, hogy az állam kézfizető kezesként felel – a mentesített követelésrész kivételével – a gyűjtőszámla-hitelből eredő tartozások 100 %-áért akkor, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést azért mondta fel, mert a hiteladós 90 napot meghaladó fizetési késedelembe esett vagy a fedezeti ingatlannal szemben végrehajtás indítására került sor.

E körben továbbá a Magyar Állam naptári negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére a hiteladóssal szemben nem érvényesíthető mentesített követelésrészt. Ha pedig a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a legmagasabb árfolyamot meghaladja, úgy a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget ismét a Magyar Állam téríti meg naptári negyedévenként utólag a pénzügyi intézmény részére, méghozzá teljes mértékben. Fontos, a fogyasztót védő rendelkezés, hogy a mentesített követelésrészhez, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatti törlesztési kötelezettség megtérítéséhez a pénzügyi intézmény kamatot nem érvényesíthet.

III. Az árfolyamgát igénybe vételének új feltételei, a pénzügyi intézmények kötelezettségei

Az új törvény értelmében a hiteladós a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését 2012. december 31-ig kezdeményezheti írásban a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél. A gyűjtőszámlahitel első folyósításáig azonban több feltételnek is meg kell felelnie ahhoz, hogy élhessen a hitel lehetőségével.

E feltételek közé tartozik, hogy a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladhatja meg a 90 napot, továbbá nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt, vagy ha áll, akkor az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjáig meg kell szüntetnie. A devizakölcsönének pedig a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Ezen kívül, ha a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, úgy az e zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem állhat fent 90 napot meghaladó késedelem. További feltétel, hogy a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás ne legyen folyamatban. Végül, de nem utolsósorban pénzügyi lízingszerződés esetén annak megkötési időpontjának a 2011. december 15-ét megelőző dátumra kell esnie.

A jogszabály szigorú kötelezettségeket hárít a pénzügyi intézményre a fogyasztók érdekében. Ezek alapján a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köteles megkötni a hiteladóssal, ha az kezdeményezi ennek megkötését és a fent felsorolt feltételeknek megfelel. A pénzügyi intézmény továbbá köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. Ezen kívül bővülnek a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésre vonatkozó követelmények is, ezek körében új előírás, hogy a pénzügyi intézmény nem jogosult érvényesíteni a hiteladóssal szemben a mentesített követelésrészt, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét sem.

Szintén új keletű előírás, hogy a hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését kezdeményezni a pénzügyi intézménynél. Ilyen kezdeményezés esetén a pénzügyi intézmény a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását köteles megszüntetni. Fontos azonban, hogy az egyoldalú írásbeli nyilatkozat megtételére a kezdő időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2. törlesztés esedékességéig van mód.

IV. A devizahitelek forintosításának kötelezettsége és feltételei

Az új jogszabály szerint a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény 2012. augusztus 31-ig köteles a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy abból eredő teljes követelést, illetve még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összeget és maradványértéket a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani.

E kötelezettségének akkor köteles a pénzügyi intézmény eleget tenni, ha a forintban fennálló követelésre történő átváltásra korábban még nem került sor és a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló, illetve a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén pedig az ingatlanok értéke nem haladta meg a 20 millió forintot. További feltétel, miszerint a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében a hiteladós késedelmének 2011. szeptember 30-án már meg kellett haladnia a kilencven napot, és annak azóta is folyamatosan fenn kell állnia.

Ezen kívül a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt ingatlan esetében, több ingatlan esetén pedig mindegyikre vonatkozóan érvényesülnie kell azon feltételnek, hogy rájuk nézve az ingatlan-nyilvántartásban végrehajtási jog nem került bejegyzésre. Az utolsó feltétel szerint pedig a hiteladósnak a pénzügyi intézmény részére 2012. május 15-ig arról szükséges írásban nyilatkoznia, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.

A devizahitel forintosítása esetén a pénzügyi intézmény a forintra történő átváltás napján köteles a fennálló, értékvesztés, illetve céltartalék figyelembe vétele nélkül megállapított követelése értékének 25 %-át elengedni. A követelések ez utóbbi része alatt értendő különösen például a már esedékessé vált kamatok, költségek és díjak is.

A fogyasztók tájékoztatását és érdekeit szolgáló előírás, hogy azon banki ügyfeleket, akik megfelelnek a forintosítást lehetővé tevő feltételeknek – a megtett írásbeli nyilatkozat, mint feltétel kivételével –, a pénzügyi intézményeknek automatikusan, postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón legkésőbb 2012. április 15-ig kötelességük értesíteni a forintra történő átváltás, valamint a tartozás egy része elengedésének lehetőségéről azzal, hogy az intézménynél tegyék meg az ehhez szükséges, említett nyilatkozatot. A még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség forintra történő átváltására pedig ugyanúgy lehetőség van a törvénymódosítás értelmében. Ez esetben a pénzügyi intézmény jogosult a fogyasztó írásbeli nyilatkozata esetén a szerződés módosítására.

A fogyasztók ez utóbbi körét is értesíteni kell a fentiek szerint, ekkor az ügyfelet tájékoztatni kell a szerződésmódosítást követően fennálló tartozás várható mértékéről, várható törlesztő-részletéről, valamint arról, hogy az írásbeli nyilatkozat megadásával a hiteladós hozzájárul a kölcsönszerződése módosításához. További, a fogyasztók védelmét biztosító rendelkezés, hogy a forintra történő átváltással, valamint a követelés 25 %-ának elengedésével összefüggésben a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben semmilyen díjat és költséget nem számolhat fel.

V. A már megkötött hitelkeret-szerződésekre vonatkozó szabályok

A jogszabályban a fentieken kívül meghatározásra kerül az is, hogy a módosítások hatálybalépésekor már megkötött és fel nem mondott, a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződések 2012. június elsejével automatikusan módosításra kerülnek a kihirdetett törvénymódosítás erejénél fogva.

E módosulás vonatkozásában ismét tájékoztatási kötelezettség terheli a pénzügyi intézményeket a tekintetben, hogy a pénzügyi intézmény az érintett hiteladóst postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón 2012. április 30-ig köteles értesíteni azzal, hogy a hiteladós 2012. május 15-ig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél, hogy a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésére ne alkalmazzák a módosítás kapcsán változó rendelkezéseket. Ekkor a már megkötött gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés nem kerül módosításra.

Módosulás esetén pedig a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésről szóló közjegyzői okiratot vagy a magánokiratba foglalt szerződés alapján a hiteladós által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratot a pénzügyi intézmény csak és kizárólag a módosult szerződéssel összhangban kérheti végrehajtási záradékkal ellátni.

VI. A közszférában dolgozók egyszeri támogatása, a törvénymódosítás hatálya

A jogszabály értelmében a közszférában dolgozók számára a Magyar Állam a fentieken kívül egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek mértéke 2012. február elseje és a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete - de legkésőbb a 2012 júliusában fizetendő törlesztőrészlet esedékessége - közötti időszak alatti ténylegesen megfizetett törlesztőrészlet és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlet közötti különbség. A támogatást ez esetben a fennálló devizakölcsön-tartozás előtörlesztésére kell a pénzügyi intézmény részére átutalni. A pénzügyi intézmény ekkor a vissza nem térítendő támogatás elszámolására tekintettel előtörlesztési díjat nem számolhat fel.

A közszférában dolgozók számára e kedvezmény igénybe vétele akkor biztosított, ha 2011. december 30-án jogosultak voltak a végtörlesztésre a kapcsolódó feltételek alapján, és erre vonatkozóan 2011. december 30-ig írásbeli igénybejelentést tettek, továbbá az igényről munkáltatójukat is tájékoztatták. Végül a kedvezmény további feltétele, hogy a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésére sor kerüljön legkésőbb 2012. július elsejéig.

A törvénymódosításnak a tájékoztatóban említett rendelkezései 2012. április elsején léptek hatályba